A Hungarocamion Rt. története

Mint minden hazai személy- és árufuvarozó cég, a Hungarocamion Rt megalapítása is a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Vezérigazgatóságához köthető. 1966. január 1-jén egy miniszteri rendelet alapján alakult meg a Hungarocamion Nemzetközi Teherfuvarozó Vállalat az 1. sz. AKÖV Ceglédi úti üzemegységéből. A közvetlen minisztériumi irányítás alá rendelt vállalat, amely alapításakor 375 járművel rendelkezett, nemzetközi közúti teherfuvarozást és kapcsolódó szolgáltatásokat biztosított megrendelőinek saját és bérelt járművekkel. A Hungarocamionnal a magyar kormánynak egy olyan vállalat létrehozása volt a célja, amely egyformán otthonosan mozgott a kelet-európai gazdaság és a nyugati piacgazdaság viszonyai között.

A cég néhány évig monopolhelyzetben volt, hisz a rendelet más árufuvarozó vállalat számára 1970-ig nem engedélyezett nemzetközi árufuvarozást. A hetvenes évek elején más cégek is felvehették ezt a tevékenységet, így a hazai fuvarozók részaránya a nemzetközi fuvarozásban folyamatos növekedésnek indult. Míg a Hungarocamion megalakulása előtti években a közútra kívánkozó magyar áruexport 90 %-át külföldi kamionok és külföldi cégek szállították el szabad devizáért, addig a hetvenes évek közepére a magyar cégek részesedése megközelítette az 50 %-ot.
A Hungarocamion már alapításának első évében jelentős eredményeket ért el. A saját gépkocsival lebonyolított fuvarok hatvan százaléka kikötői forgalom, 25 százaléka pedig zöldség-gyümölcs forgalom volt. A belga és a holland fuvarpiac meghódítása után kamionjai megjelentek Svédország, majd Görögország útjain is. Egy jellemző adat, hogy működésének első évében több mint 5000 tonna, hűtést igénylő áru szállítását oldotta meg a vállalat, s az évente bonyolított fuvarok száma elérte a 12500-at. Törökországi forgalmának 1967. évi megszervezésével megnyílt az út a Közel Kelet felé is, igaz hogy az első évben az ebbe a relációba küldött járatok száma mindössze 47 volt. A jelentős hűtött-áru fuvarozási igények növekedése miatt 1967-ben újabb 20, nagy kapacitású hűtő gépkocsit állított forgalomba, így összesen ebben az évben 1652 járaton 39902 tonna hűtést igénylő árút szállított a Hungarocamion.
A vállalat életében az 1968-as új gazdasági mechanizmus jelentős változásokat hozott. Ugrásszerűen megnőtt a Közel-Keletre irányuló forgalom, folyamatosan bővült a telephely, felépült egy tranzitraktár és a gyűjtőbázis alapjai is kiépültek. A Hungarocamion ekkor Magyarország legnyereségesebb vállalatai közé tartozott és nemzetgazdasági szinten is mérhető eredményeket ér tel. A Hungarocamion többszörösére növelte deviza kitermelését és megháromszorozta deviza kímélését, javítva ezzel hazánk fizetési mérlegét.

1971-re a járműpark 534, túlnyomórészt modern gépkocsiból és szerelvényből állt, a kamionok 40 százaléka hűtőkocsi volt. A Hungarocamion növekedésének újabb fázisa a Cinkotai úton kialakított második telephely, ahol az épületek megfelelő infrastruktúrát biztosítottak. A szerelvények szervízellátásában egy új csarnok kapott főszerepet. Ebben az évben került sor az első vidéki telephely felavatására is: Mosonmagyaróváron a vállalat első határkirendeltsége kezdte meg működését.
A gépjárműpark és az állomány bővülése következtében különböző szervezeti változások is szükségessé váltak. 1973-ban négy szakigazgatóság - forgalmi, műszaki, kereskedelmi és gazdasági - alakult a vállalaton belül, és még ebben az évben felépült a Népstadion úti irodaház is. A gépkocsiállomány időközben ezer szerelvényre bővült, amelyekkel összesen 14700 járattal, 51 millió fuvarkilométert teljesített a Hungarocamion, mintegy 12 millió dollár forgalmat bonyolítva. Dolgozóinak száma 1974-ben elérte a 3500 főt.

A hetvenes évek második felében az egyre éleződő fuvarpiaci versenyben, nehezedő bel- és külpolitikai körülmények között, a nemzetközi fuvarozást korlátozó intézkedések ellenére, a Hungarocamion továbbra is bizonyított: változatlan létszámmal, a járműállomány 4 %-os növelésével 88 millió fuvarkilométer teljesítményt ért el. Az 1980-as évek elején kedvezőtlen események történtek: Irak és Irán háborúba kezdett, 19 szerelvény egy komphajón elsüllyedt, csökkent a magyar külkereskedelmi megbízások volumene. Mindezek a vállalatot újabb erőfeszítésekre késztették: vidéki fuvarvállaló irodák létesültek, határkirendeltségek jöttek létre, és kialakult egy új üzletág is, a gépjárművek tengelyen történő szállítása. Az újítások eredményeként a Hungarocamion 1984-ben több mint 1 millió tonna export és import árút fuvarozott.

A Nagykőrösi úti, ma is működő telephely, 1985. évi átadása és egy, az ugyanebben az évben a világbanki hitelből kapott 41 millió dollár újabb lendületet adott a Hungarocamion fejlődésének. Az új forgalmi és műszaki telep az akkor legmagasabb szintű elvárásoknak is megfelelt, hiszen számos, nagy nyugat-európai járműgyártó cég is márkaszervízzé nyilvánította. A nyolcvanas évek második felében egyre elterjedtebb lett a hazai vállalatok körében a vállalkozói szemlélet: a több lábon állás. A világbanki hitel segítségével a Hungarocamion, amelynek gépjármű állománya ekkorra meghaladta az 1910 szerelvényt, újabb vállalkozásba kezdett, több önelszámoló egység jött létre. A tevékenységek bővítése a vállalat arculatának változását is magával hozta, ekkor tűnt fel a kamionokon az új embléma is.

Az 1990-es rendszerváltást követően a tulajdonreform a közlekedési nagyvállalatok egy részét részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban maradó vállalati körbe sorolta, amelyekkel kapcsolatban a tulajdonosi jogokat részben a közlekedési miniszter, részben az Állami Vagyonügynökség, majd utódszervezete, az Állami Vagyonkezelő Rt. gyakorolták. Ezek közé tartozott a Hungarocamion Rt. is. A '90-es évek elején a fuvarozási-szállítmányozási piac is átalakult, a magyar export-import forgalom visszaesett, miközben az erős külföldi konkurencia mellett megjelentek a magánfuvarozó vállalkozók is. A változó piaci körülményekre az állami mamutvállalat nem tudott gyorsan és megfelelően reagálni, és az évek során jelentős adósságtömeget halmozott fel. A HC adósságállománya 1996-ra meghaladta jegyzett tőkéjét, likviditási helyzete reménytelenül rossz volt. Mindezt tükrözi az eladósodottsági mutató is, amely '96 márciusában 23 % volt és '96 novemberére 40 %-ra nőtt. Ekkor a cég kikerült a tartós állami tulajdoni körből és megkezdődött a privatizáció előkészítése. A társaság privatizációjában a főbb kritériumok a Társaság egyben történő értékesítése és a részvényértékesítéssel egy időben megvalósítandó alaptőke-emelés volt. Ennek megfelelően döntött az ÁPV Rt. új igazgatósága 1996 végén a privatizációs pályázat kiírásáról. A Hungarocamion Rt. részvényire 1997-ben háromszor írt ki az ÁPV Rt. pályázatot.
Többszöri sikertelen próbálkozás után végre 1998-ban új tulajdonosa lett a Hungarocamionnak, a pénzügyi befektetők által tulajdonolt HC-Invest Kft. Az új vállalatvezetés - megerősítve a HC pénzügyi helyzetét - építve az értékes márkanévre, a szakmai tapasztalatra, egy EU konform vállaltot hozott létre.

2002. november 13-án a Volán Tefu Rt. megállapodást írt alá a HC-Invest Kft. tulajdonosaival arra vonatkozóan, hogy megvásárolja a kft. üzletrészének 100%-át. A Volán Tefu Rt. ezzel a tranzakcióval közvetve a Hungarocamion Rt. mintegy 92 %-os részvénycsomagjának tulajdonosává vált, és a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően a Volán Tefu Rt. tulajdonába tartozó cégek szinergiáinak kihasználása érdekében megkezdődtek a szervezeti átalakulások.
A szakmai befektető jót tett a Hungarocamion Rt.-nek, hisz 2003-ban, hosszú idő után először zárt nyereséges évet!

Forrás: Téma - 2004. / 3.


Cikk/képek forrása:  http://www.hc-anno.hu/tortenet.php